A pótbefizetés fogalma és jogi alapja
A pótbefizetés egy olyan tulajdonosi hozzájárulás, amelyet a társaság tagjai nyújtanak a vállalkozásnak veszteséges működés esetén. Ez a befizetés nem növeli a tag törzsbetétjét, hanem – ha később már nincs rá szükség – visszatéríthető lehet. A Polgári Törvénykönyv és a társasági szerződés szabályozza a pótbefizetés lehetséges elrendelésének feltételeit és módját.
A pótbefizetést csak akkor lehet elrendelni, ha a taggyűlés úgy dönt, és a társasági szerződés felhatalmazást ad rá. Ez általában akkor válik aktuálissá, ha a saját tőke veszteség miatt a törzstőke felére vagy az előírt minimum alá csökken, vagy a társaság fizetésképtelenné válik. A taggyűlési határozatban rögzíteni kell a fizetési kötelezettség mértékét, ütemezését és visszatérítésének feltételeit.
Kik és mikor teljesítenek pótbefizetést?
A pótbefizetést csak tagok teljesíthetik, tagi kölcsönként vagy társasági kötelezettségként, amennyiben a társasági szerződés azt lehetővé teszi. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a taggyűlés egyhangú döntéssel módosíthatja azt. A pótbefizetés elrendelésének időpontja általában a pénzügyi helyzet folyamatos értékelését követően következik be, különösen a mérlegkészítés vagy a könyvvizsgálat során feltárt tulajdonosi érdekek alapján.
A pótbefizetés nem kötelező, hanem kizárólag a tagok közös döntése alapján történő, ideiglenes vagy eseti hozzájárulás. Az új belépő tagokat is terhelheti, ha a társasági szerződés ezt előírja.
Pótbefizetés összege, formája és ütemezése
A társasági szerződésben szabályozni kell a maximális összeget és a fizetés gyakoriságát – lehet éves, féléves vagy projektalapú is. A befizetés pénzbeli formában történhet, de lehetséges nem pénzbeli szolgáltatás, például apportként történő részvétel is, amennyiben az érték megállapítható.
A teljesítésre adott határidő dokumentálása fontos: ha a tag nem teljesít időben, a szerződés akár a tagsági jogviszony megszűnését is eredményezheti. A határidőt követő 30 napon belül felszólítást kell kapnia a mulasztó tagnak, és ha nem teljesít, tagsági joga megszűnik.
Mi a különbség a pótbefizetés és a tagi kölcsön között?
Fontos különbség, hogy a pótbefizetés tagi kötelezettségen alapul, amellyel a saját tőke megerősítése történik, és nem eredményez kamatot, nem számít bevételnek. Ezzel szemben a tagi kölcsön vállalkozói jogviszonyon alapuló pénzbeli kölcsön, amelyet kamat terhelhet, és hitelezői jogviszonyt teremt.
A pótbefizetés esetén nincs beszámítás vagy elvárás a tagnak járó összegreturnálására önkéntes alapon; a visszatérítés is csak akkor történik meg, ha a vállalati pénzhelyzet stabilizálódik, és arról a taggyűlés határoz.
Visszatérítés szabályai és prioritása
Ha a pótbefizetésre már nincs szükség – vagy a társaság stabilizálta pénzügyi helyzetét –, a taggyűlés dönthet a visszatérítéséről. Ez a döntés specialitása, hogy a visszatérítés joga az üzletrészhez kapcsolódik, nem a személyhez. Így ha a tag eladásra kerül, az új tulajdonos jogosult a visszatérítésre. A visszatérítés elsődlegesen történik a hitelezők kielégítése után, de még a törzsbetéti arányos vagyonfelosztás előtt.
A visszafizetés összege csak az elszámolt pótbefizetést tartalmazza, és nem növeli automatikusan a törzstőkét; a társaság döntése határozza meg a visszatérítés ütemét és összegét.
Könyvviteli elszámolás és könyvelési gyakorlat
A pótbefizetések elszámolása speciális könyvviteli tételeket igényel. A társaság pénzügyi könyvelésében a befizetés a lekötött tartalék növekedéseként kerül kimutatásra. A visszafizetés vagy lemondás esetén a lekötött tartalék csökkenése mellett az eredménytartalék értéke emelkedik, amennyiben visszatérítés nem történik.
Ha a pótbefizetés nem pénzbeli eszköz formájában történik, akkor az apportként értékelt tételként kerül a könyvekbe, az ÁFA-szabályokat is figyelembe véve. A könyvelési tételek pontos típusa és számlaszámai a társaság belső gyakorlatától és könyvelési rendszerétől függenek.
Jogkövetkezmények a mulasztás esetén
Amennyiben egy tag ismételten nem teljesíti a pótbefizetést határidőre, akkor a tagsági jogviszonya megszüntetésre kerül. A tagnak nem hivatkozhat vétlenségre, és a tagsági jogviszonya megszűnését nem kerülheti el. Emellett az okozott károkért a tag személyes felelősséggel tartozik a társaság felé.
Gyakorlati jelentőség társasági működésben
A pótbefizetés lehetőséget ad arra, hogy a társaság átmeneti pénzügyi nehézség idején is fenntartsa működését. Fontos azonban, hogy a rendszer átlátható, szerződésileg alátámasztott és a tagok által elfogadott legyen. A pótbefizetés egy stratégiai eszköz lehet a tulajdonosi kör pénzügyi támogatására, ugyanakkor komoly kötelezettség is, amely pontos nyilvántartást, belső eljárásokat és jogi szabályozást igényel.
A pótbefizetés a társasági működés során egy fontos tőkepótlási eszköz. Szabályozása a Polgári Törvénykönyv és a társasági szerződés keretein belül történik. A taggyűlés döntése alapján történik elrendelés, és megfelelő dokumentáció támasztja alá. Visszatérítése üzletrészhez kötött, és csak akkor automatikus, ha a társaság pénzügyi konszolidációja lehetővé teszi. A tagi mulasztás súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után. A pótbefizetés egy átgondolt, jogilag megalapozott megoldás a társaság pénzügyi stabilitásának helyreállítására vagy fenntartására.
Kiemelt kép: Unsplash
