A munkaviszony megszüntetésének egyik leggyakoribb, és egyben legkevésbé konfliktusos módja a közös megegyezéssel történő megszüntetés. Bár a köznyelvben gyakran „közös felmondásként” emlegetik, fontos tudni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján ez nem minősül sem munkáltatói, sem munkavállalói felmondásnak – ez egy önálló megszüntetési forma, amely kizárólag kétoldalú, kölcsönös akaratnyilvánításon alapul.
A közös megegyezés lényege
A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésének alapja, hogy mindkét fél – a munkáltató és a munkavállaló – egyetért a jogviszony megszüntetésében, annak időpontjában és feltételeiben. A megegyezést nem köti formai kötelezettség, ugyanakkor írásba kell foglalni, különben az érvénytelen.
Fontos: a közös megegyezés nem egyoldalú jognyilatkozat, tehát egyik fél sem „adhat” közös megegyezést – ez csak közösen jöhet létre.
Mikor érdemes közös megegyezést választani?
A közös megegyezés számos esetben előnyös lehet:
- A felek békésen, jogviták nélkül kívánják lezárni a munkaviszonyt.
- A munkavállaló hamarabb szeretné megszüntetni a jogviszonyt, mint amit a rendes felmondás során a felmondási idő megenged.
- A munkáltató szeretné elkerülni a munkaviszony egyoldalú megszüntetéséből fakadó kötelezettségeket, például az indokolási kényszert, vagy a vitás jogi következményeket.
- A felek külön juttatásokban (pl. végkielégítés, felmentés a munkavégzés alól) szeretnének megállapodni.
A közös megegyezés tartalmi elemei
Az érvényes közös megegyezéshez az alábbiakat célszerű rögzíteni:
- A munkaviszony megszüntetésének ténye közös megegyezéssel
- A megszűnés napja (ez lehet akár az aláírás napja is)
- Esetleges pénzbeli juttatások (végkielégítés, elmaradt bér, szabadságmegváltás)
- Mentesülés a munkavégzés alól, ha van ilyen
- Egyéb feltételek (pl. titoktartás, versenytilalom, tanúsítványok kiadása)
Az Mt. nem írja elő, hogy kötelező lenne ilyen részleteket tartalmazni, de a gyakorlatban ezek tisztázása sok vitát megelőzhet.
Jogkövetkezmények és biztosítékok
A közös megegyezés jogszerűsége esetén egyik fél sem követelheti a munkaviszony további fenntartását. A munkáltató nem köteles indokolni a megszüntetést, és a munkavállalónak sincs automatikusan járó végkielégítés – ezekről külön meg kell állapodni.
A megegyezést követően:
- A munkavállalónak ki kell fizetni az addig ledolgozott időre járó bért, időarányos szabadságmegváltást, bármilyen megállapodott extra juttatást.
- A munkáltatónak ki kell adnia a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó iratokat: igazolás, adóigazolás, TB-igazolás, munkáltatói igazolás álláskeresési járadékhoz stb.
Meggondolhatja-e magát a munkavállaló?
Miután a közös megegyezés érvényesen létrejött és írásban rögzítették, azt egyoldalúan már nem lehet visszavonni. Ha valamelyik fél utólag meggondolja magát, akkor csak a másik fél beleegyezésével lehet új megállapodást kötni – tehát a visszavonás is csak közös megegyezéssel történhet.
Ugyanakkor a munkavállaló hivatkozhat például jogellenes nyomásgyakorlásra (pl. ha kényszer hatására írta alá a megegyezést), ez esetben bírósághoz fordulhat és a megegyezés érvénytelenségét kérheti. A perben azonban neki kell bizonyítania, hogy a nyilatkozata nem volt valós vagy szabad akaratából származó.
Közös megegyezés és végkielégítés
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy közös megegyezés esetén nem jár végkielégítés. Ez csak részben igaz: alapesetben valóban nem jár, de megállapodás kérdése, hogy a munkáltató hajlandó-e erre az összegre, és milyen mértékben.
A végkielégítés összege nincs törvényben rögzítve közös megegyezés esetén, tehát a felek szabadon állapodhatnak meg róla. A munkáltató sokszor ajánl végkielégítést azért, hogy a munkaviszony megszüntetése zökkenőmentes legyen, és a munkavállaló ne indítson vitás eljárást.
Közös megegyezés és álláskeresési járadék
A közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszony nem zárja ki az álláskeresési járadékra való jogosultságot, feltéve, hogy a munkavállaló megfelel a többi feltételnek (pl. a megelőző 3 évben legalább 360 nap biztosított jogviszonya volt).
A járadék igényléséhez szükséges iratokat a munkáltatónak ki kell adnia. Az illetékes kormányhivatal munkaügyi központja a kérelem benyújtása után bírálja el a jogosultságot.
Gyakorlati tanács
A közös megegyezés gyors és békés módja lehet a munkaviszony lezárásának, de mindig érdemes átgondoltan, tudatosan dönteni róla. A munkavállalónak ajánlott a megállapodás minden részletét elolvasni, akár jogi tanácsot is kérni, mielőtt aláírná. A munkáltató számára pedig célszerű olyan formában rögzíteni a megegyezést, hogy az később ne legyen támadható.
Kiemelt kép: Unsplash