A szabadság az egyik legnagyobb kincs az ember életében.
Nem csoda, hogy a legtöbb élményünk is ehhez kötődik — a kötetlenség, amikor azt tehetjük, amit igazán szeretnénk: önállóság, a döntéseink feletti uralom, a kaland lehetősége… vagy éppen a békés pihenés.
Mindenkinek kicsit mást jelent, mégis közös bennünk a vágy, hogy megéljük.
És még valami közös: ahogy idősödünk, úgy jut belőle egyre több!
- Az életkor után járó szabadság: mit is jelent az életkor szerinti szabadság?
- Szabadságok életkor szerint: hogyan változik a szabadság életkor szerint?
- Mennyi szabadság jár: hány nap szabadság jár pontosan?
… mindezt egy szabadnapok száma, szabadságok száma táblázattal egyszerűsítve!
Minden az életkor szerinti szabadságról — egyetlen helyen!
Életkor után járó szabadság: mit is jelent az életkor szerinti szabadság?
Az életkor után járó szabadság fogalma azt takarja, hogy a munkavállalók nem csupán az alapszabadságra jogosultak, hanem életkoruk előrehaladtával plusz pihenőnapokat is kapnak. Ez a jogi szabályozás (A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 121. §-a rögzíti) annak felismerésén alapul, hogy az évek múlásával a regenerálódásra és a testi-lelki egyensúly megőrzésére egyre nagyobb szükség van.
Ez a megközelítés nem a konkrét számokról szól, hanem arról az elvről, hogy a munkajog figyelembe veszi az emberi élet természetes változásait. Minél idősebb valaki, annál több felelősséget, tapasztalatot és gyakran terhelést hordoz a mindennapokban, amit indokolt hosszabb pihenési lehetőséggel ellensúlyozni.
Az életkor szerinti szabadság tehát nem kiváltság, hanem egyfajta védelem és támogatás. Segít megőrizni a munkavállalók egészségét, javítja a munka és a magánélet egyensúlyát, és hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú évek alatt szerzett tudást és tapasztalatot minél tovább aktívan és eredményesen hasznosíthassák — a szabadság évek után tehát egy igen pozitív dolog.
Szabadságok életkor szerint: hogyan változik a szabadság életkor szerint?
A szabadság életkor szerinti alakulása azt mutatja, hogy az évek múlásával a pihenés szerepe fokozatosan változik: fiatalon inkább az élmények és a kalandok keresése, később a testi-lelki feltöltődés, majd az egészségmegőrzés és a lassítás válik elsődlegessé. Ez a szemlélet adja az alapját annak, hogy a jog is figyelembe veszi az idő múlásával járó igényeket.
Az életkor szerinti szabadság lényege, hogy nem állandó, hanem időről időre emelkedik.
Általában néhány évente jár újabb emelkedés, vagyis a munkavállaló meghatározott időközönként több pihenőnaphoz jut. Ez a rendszer azt jelképezi, hogy az évek múlásával a szervezetnek, a szellemi frissességnek és a családi kötelezettségeknek egyaránt nagyobb térre van szükségük.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy:
- fiatalabb korban hosszabb ideig változatlan marad a szabadság mértéke,
- majd bizonyos korhatároknál —nagyjából ötéves ugrásokban— növekszik,
- később egyre sűrűbben, kisebb időközönként jár az emelkedés, jelezve az életkor előrehaladtával jelentkező nagyobb szükségletet a pihenésre.
Lássuk mindezt konkrétan!
Mennyi szabadság jár: hány nap szabadság jár pontosan?
A szabadság mértéke Magyarországon két részből áll:
- van egy mindenkinek járó alapszabadság, amely évi 20 munkanap,
- és ehhez jönnek hozzá az életkor alapján járó pótszabadságok.
Ez a pótszabadság fokozatosan növekszik: először 25 éves kortól kezdve jár plusz 1 nap, majd bizonyos időközönként újabb és újabb napokkal bővül. A növekedés először ritkábban (általában 3–5 évente), később pedig egyre sűrűbben következik be, míg végül a munkavállaló eléri a maximális, életkor szerint biztosított pótszabadságot.
- Alapszabadság: minden munkavállalónak évi 20 munkanap jár.
- 25 éves kortól: +1 nap pótszabadság.
- 28 éves kortól: +2 nap.
- 31 éves kortól: +3 nap.
- 33 éves kortól: +4 nap.
- 35 éves kortól: +5 nap.
- 37 éves kortól: +6 nap.
- 39 éves kortól: +7 nap.
- 41 éves kortól: +8 nap.
- 43 éves kortól: +9 nap.
- 45 éves kortól: +10 nap.
Ez azt jelenti, hogy a 20 napos alapszabadsághoz életkor szerint fokozatosan adódnak hozzá ezek a napok, így a munkavállaló 45 éves kortól már évi 30 munkanap szabadságra jogosult.
A szabadságok száma tehát maximalizálva van.
A magyar munkajogi szabályozás szerint a maximális életkor alapján járó pótszabadság +10 nap, amit 45 éves kortól kap a munkavállaló. Mivel az alapszabadság mindenkinél 20 nap, ehhez adódik hozzá a +10 nap, így a teljes éves szabadság maximuma 30 munkanap lehet az életkor alapján.
| Életkor | Pótszabadság (nap) | Összes szabadság (nap) |
|---|---|---|
| 25 év | +1 | 21 |
| 28 év | +2 | 22 |
| 31 év | +3 | 23 |
| 33 év | +4 | 24 |
| 35 év | +5 | 25 |
| 37 év | +6 | 26 |
| 39 év | +7 | 27 |
| 41 év | +8 | 28 |
| 43 év | +9 | 29 |
| 45 év | +10 | 30 |
A pótszabadság mindig a tárgyévben betöltött életév alapján jár. Ha valaki év közben tölti be a pótszabadságra jogosító életkort, akkor a pótszabadság arányos része jár abban az évben. Például ha valaki júliusban tölti be a 35. életévét, akkor 5 hónapra 4, míg 7 hónapra már 5 nap pótszabadság jár (arányosítva vagy a munkáltató gyakorlata szerint felfelé kerekítve, attól függően, mit tartalmaz a kollektív szerződés vagy a belső szabályzat).
Ehhez még bizonyos esetekben jöhetnek más pótszabadságok is, például gyermek után járó napok, de az életkor szerinti maximum önmagában 30 nap.
A teljes szabadság mennyisége tehát az évek múlásával egyre több lesz: a 20 napos alapszabadsághoz életkortól függően akár 30 munkanap fölé is emelkedhet a jogosultság.
Szabadnapok száma, szabadságok száma táblázat
A szabadság mértéke nemcsak az életkortól függ, hanem számos más tényezőtől is.
Ide tartozik például:
- a gyermekek száma,
- a családi helyzet,
- vagy speciális életkörülmények.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a legfontosabb szabadságtípusokat és pótszabadságokat.
| Típus | Szabadság (nap) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Alapszabadság | 20 nap | Minden munkavállalónak alanyi jogon jár |
| Életkor szerinti pótszabadság | +1–10 nap | 25 éves kortól indul, 45 éves kortól maximum +10 nap |
| Gyermek után járó pótszabadság | 1 gyermek: +2 nap2 gyermek: +4 nap3 vagy több gyermek: +7 nap | A szülők eldönthetik, ki veszi igénybe |
| Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság | +2 nap | A gyermek után járó pótszabadságon felül |
| Fiatal munkavállaló (18 év alatt) | +5 nap | Csak a nagykorúságig |
| Apaszabadság | 10 nap | A gyermek születését követő 2 hónapon belül |
| Hozzátartozó tartós ápolása | Évente max. 5 nap | Külön méltányossági jogcím |
| Egyéb méltányossági szabadság | Eseti | Pl. közeli hozzátartozó halála, esküvő, költözés stb. |
Hogyan fest ez a munkáltató részéről?
A szabadság kiadása
A munkavállalót megillető szabadságot a munkáltató adja ki, mégpedig úgy, hogy annak legalább 7 napját a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A fennmaradó rész kiadását a munkáltató határozza meg, de a törvény előírja, hogy a szabadságot lehetőleg az esedékesség évében kell kiadni, legkésőbb az azt követő év március 31-ig.
A szabadságot munkanapban kell számítani, nem naptári napban.
A munkaszüneti napok és a hétvégék természetesen nem számítanak bele, kivéve, ha a munkavállaló beosztása szerint ezek munkanapnak minősülnek.
Szabadság kor szerint… és a bérszámfejtési következmények
A szabadság pénzügyi vonatkozásait tekintve minden szabadságra eső napra a munkavállalónak meg kell kapnia a távolléti díját. Ez a díj nem azonos a havi alapbérrel, hanem annak számított változata, figyelembe véve a műszakpótlékokat, rendszeres juttatásokat és egyéb elemeket is, amelyeket a Munka Törvénykönyve 148. § szabályoz.
A távolléti díj számítása:
- Alapja a munkavállaló egy napra eső alapbére
- Hozzáadódnak a rendszeres bérpótlékok, műszakpótlékok, teljesítménybérek arányos részei
A szabadság időszaka alatt tehát a bérszámfejtés során a távolléti díjjal kell számolni, amelyet a munkavállalónak a fizetési ciklus szerint kell kifizetni.
Ha tetszett a cikk, még több hasznos infó a Digitalbooks-on!
